Motoros ajándékot keresve a választás végül a faliórára esett, de a festett/nyomtatott műanyag darabok már az első körben kiestek, tudtam, valami eredetibbre vágyom. Pár órás tervezés után már “csak” azt az ügyeskezű mestert kellett fellelnem, aki felprogramozza és elkészíti a művet. Hamar akadt jelentkező, és másnap – még éppen időben – el is készült az óra, mellyel csupán egyetlen probléma akadt: hetekig tartott, mire hozzászoktunk, hogyan is kell olvasni a délidőben “hármat” mutató szerkezetet… Hiába, no, mindent a formahűségért – hiszen az eredeti fordulatszámmérőn is így fekszenek az értékek -, arról nem beszélve, hogy mindig vicces, ha egy vendég próbálja meglesni a pontos időt, és percekig tétovázik, hogy a leírt számoknak vagy a megszokásainak higgyen az óra láttán.