Nem véletlenül van három egymásra rakott hangvilla a Yamaha motorokon, ugyanis a névadó, Torakusu Yamaha (ejtsd Torakuszu Jamaha) eredetileg hangszergyártással kezdte az ipart, amikor 1887-ben megalapította a Nippon Gakki Corporationt. Az elején még csak orgonákat és zongorákat készítettek, ám a cégalapító eltökéltségének köszönhetően rohamtempóban bővült a repertoár, hamarosan dobok, gitárok, brácsák, sípok is készültek Yamaha emblémával.
A gyors növekedést a második világháború akasztotta meg, a gyártósorok jó részét átállították a hadiiparra, és orgonasípok helyett például repülőgép-propellereket is öntöttek. A háború utáni években pont ez adta az ötletet a bővülésre a cég fiatal és ambiciózus elnökének, aki hosszas piackutatás után arra jutott, hogy a motorgyártásban tudnák a legjobban kamatoztatni a meglévő szaktudásukat és kapacitásukat. Kawakami Genichi (Kavakami Genicsi) nevét kell megjegyezni, az ő ötlete volt a motorkereskedés, ám tiszteletből a Yamaha Motor Company nevet kapta az új, 1955 júliusában alapított leányvállalat. Első modelljük az YA-1-volt, amit még nem házon belül fejlesztettek, hanem átvették a német DKW RT125 terveit.
Ki a csuda az a Torakusu Yamaha?
A világ egyik legnagyobb hangszergyárának alapítója tulajdonképpen teljesen véletlenül csöppent a zeneiparba, nem volt képzett muzsikus, órásnak tanult és mindemellett rajongott a finommechanikai dolgokért. Az ügyes kezű, jó műszaki érzékkel megáldott srác mintegy mellékesen elkezdett kórházaknak is dolgozni, orvosi berendezéseket javított. Egy ilyen alkalommal a hamamatsui kórházban – mintegy véletlenül – megkérdezték tőle, hogy ha már itt van, mi lenne, ha ránézne az intézmény bekrepált orgonájára. Torakusu természetesen kötélnek állt, sikeresen megjavította a hangszert, és közben teljesen beleszeretett a működési elvébe. Olyannyira, hogy ezután belevágott egy saját orgona építésébe. Az első alkotás meglehetősen kiforratlan volt, sok kritikát is kapott, de Torakusu szó szerint éjt nappallá téve fejlesztette, hogy a megfelelő hangokat csiholja ki belőle. A gyári legendárium szerint ebből az időszakból származik a hangvillás logó ötlete is, mivel Torakusu barátunk egyik legfontosabb segítsége ez volt, a sípok behangolásához.
Irány a versenypálya!
Zseniális érzékkel fordultak már rögtön a legelején a versenyzés felé, mert tudták, pontosabban valószínűleg csak sejtették, hogy így lehet kitűnni a rengeteg frissen alakult konkurens közül. Hála a jó alapkonstrukciónak és gyártási minőségnek, már rögtön az első versenyükön sikereket értek el, 1956-ban belevágtak hát egy másik DKW modell, az RT 175 „átvételébe” is, igaz itt már belenyúltak a technikába, és egy teljesen új karburátort készítettek hozzá.
Rengeteg energiát öltek a fejlesztésekbe, 1957-re már ott tartottak, hogy bemutathatták az első saját modelljüket, a kéthengeres, 250 köbcentis YD-1-et. Ezt már nem csak hazai versenyekre nevezték, hanem bedobták a mélyvízbe, és 1958-ban az Egyesült Államokban is rajthoz álltak vele. Ez mai szemmel nem nagy hír, de gondoljunk csak bele, hogy akkoriban a japán márkák szinte teljesen ismeretlenek voltak az Államokban, így a nulláról kellett elismertséget szerezni a Harley-Davidson hazájában.
Amihez csak nyúlnak, sikeres lesz
A sportsikereknek köszönhető egyre nagyobb ismertség meghozta gyümölcsét az eladásokat illetően is, 1960-ban megalapították a Yamaha International Corporationt, és elindult a hivatalos export az Államokba, sőt a hatvanas évek végére már saját üzemeket építettek Thaiföldön és Mexikóban, amit hamarosan további gyárak követtek Brazíliában és Hollandiában.
A termékpalettájuk is rohamtempóban fejlődött ebben az időben, sorra születnek az új, és érdekes technikai megoldásokat felvonultató motorok, amelyek közül az automatikus olajadagoló mechanikájáról (Autolub) ismerté vált YF-1, és a világ egyik első endurójának számító DT-1-es emelhető ki.
A motorok fejlesztése mellett még arra is volt energiájuk, hogy motorosszánokkal bővítsék a portfóliót, sőt a hatvanas években a Toyotával is összeálltak, és közösen megalkották a 2000GT nevű sportautót, a japán autógyártás egyik kultikus darabját. Nem is rossz, egy hangvillás logójú cégtől, ugye? És ez még csak a kezdet a márka történetében, sorozatunk következő részében bemutatjuk, hogyan születtek meg a ma már jól ismert ikonikus modellek.