Esténként az Észak-Olaszországban található Sirmionéban sétálva valóban úgy tűnhet, ezt az árnyalatot csakis jókedvben alkothatta a mindenható, a Garda és a körülötte emelkedő hegyek látványa sokadik pillantásra is lenyűgöz, magával ragad.
Jókora távolságot, a kiválasztott útvonaltól függően akár hétszáz kilométert is le kell nyomnunk, hogy elérjük Olaszország legnagyobb tavát, ezért érdemes alaposan megtervezni az egynapos túra nyomvonalát. Ha nincs sok időnk, legegyszerűbb Szlovénián, majd az olasz A4-es autópályán végigsöpörni - az unalmas etapot hat-hét óra alatt lehet teljesíteni. Sokkal élvezetesebb azonban, ha teszünk egy „kis” kitérőt, Lenti helyett Körmendnél átlépve a határt, és ezután a hosszan kanyargó osztrák százason szaporítani a kilométereket, hogy pár óra múltán Dobbiaco (I) városában egy balost szúrva bevegyük magunkat a Dolomitok szerpentinjeire.
Ezért érdemes kerülőt tenni! A Dolomitok szerpentinjei minden plusz kilométerért kárpótolnak...
Nem kis kihívás ez a túra, ugyanis a magyar határtól nyolc-kilenc órát kell motoroznunk, gyakran negyven-ötvenes óránkénti átlagok mellett, de megéri belevágni, mivel Ausztria és Olaszország leghíresebb útjait fűzhetjük fel egy napra a bágyasztó autópálya helyett…
Olaszország, te drága!
Költségek szempontjából igencsak változatos a könyék. A tó déli partján viszonylag olcsó a szállás, komfortos faházak várnak már tizenöt-húsz eurótól, míg az északi csücsökben, Riva del Gardában ennek többszörösét is elkérhetik egy-egy szobáért, nem ritkán százeurós fejenkénti összeget legombolva az utazóról. A kedvezőbb árfekvésű Sirmione a látnivalók miatt is vonzó lehet, hiszen itt található a kizárólag gyalogosan megközelíthető erődítmény is, mely messze benyúlik a vízbe, magas tornyaival őrizve, vigyázva a városkát.
Ezen a ponton komoly dilemma elé kerülnek a kétkerekű világjárók: nem könnyű eldönteni, hogy a szűk sikátorokban gyönyörködve, esetleg a tóban pancsolva töltsék-e a napot, vagy az előző etap fáradalmait elfelejtve ismét nyeregbe pattanjanak, hogy felfedezzék a környék vadul tekergő szerpentinjeit? Amennyiben az utóbbi mellett döntenél, előbb nyugatról támadd be a Gardát, a sziklába vájt „ablakos” alagutak minden bizonnyal gyakori pihenőre és fotózásra csábítanak majd. A keleti oldalon még magasabbra kanyaroghatsz, egészen 856 méterre szalad fel a Monte Baldo völgyeiből induló szerpentin, miközben a kétezer méter feletti csúcsok gyűrűjében motorozhatsz.
A sokszor alig másfél sávosra zsugorodó aszfaltcsík egész napos elfoglaltságot jelent, jól lehet, alig kétszáz kilométer alatt körbejárhatod a tavat, de a sok látnivaló és az ezernyi hajtűkanyar miatt nyolc-tíz órát is igénybe vehet a túra.
Amennyiben marad idő rá, mindenképp érdemes betérni a Gardalandba, Európa egyik legjobb vidámparkjába. Itt - előre megváltott jeggyel - harminc euró ellenében egészen zárásig szabadon felülhetsz bármelyik játékra. A kínálat szinte végtelen, simán elmegy egy nap, mire az összes zakatoló, forgó és száguldó masinát kipróbálod - ha arra jársz, nem szabad kihagyni. Az alapos, ugyanakkor élvezetes kanyarhoz legalább négy napra lesz szükséged, amiből kettőt minimum lefoglal a ki- és hazautazás, vagyis további kettő jut magára a célpontra.
Ha nem fáradtál el a sok-sok kilométer alatt, hazafelé módosíthatsz is kicsit az irányon, célba véve a korábban már részletesen bemutatott Vrsic hágót. Ezzel a kitérővel együtt nagyjából hétszáz kilométer alatt érhető el a magyar határ, vagyis egy teljes nap alatt kényelmesen teljesíthető a plusz látnivalókkal együtt is az utazás.
Kihagyhatatlan szakaszok:
Lendorf – Sillian: 91 km
Cortina d’ Ampezzo – Cavalese: 108 km
Riva del Garda – Monte Baldo – Garda: 74 km
Tremosine – Sirmione: 57 km
Ajánlott szállás:
Camping Sirmione: a négyszemélyes, kétszobás faház főszezonon kívül 70-90 euróba kerül éjszakánként. Kedves, segítőkész személyzet várja a motorosokat.