Mint minden évben, úgy 2015 januárjában is részletes sajtótájékoztatót tartott az MGE, azaz a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete, hogy bemutassa, milyen változások is történtek nemrégiben a hazai és az európai piacon. Összefoglalójukban kiemelt helyet kapott az újmotorok kérdése, de természetesen nem hagyhatták szó nélkül az évek óta határozottan bővülő használtmotorok importját sem, hiszen jelenleg ez utóbbiak révén láthatunk egyre több gépet a városokban és az országutakon.
Kritikus tömeg
Kezdjük talán a kevésbé vidám szegmenssel, név szerint a nullkilométeres járgányokkal, melyek értékesítési számai nem annyira impozánsak, mint a sikeresnek mondható 2013-as szezonban. Jóllehet, ehhez az is hozzájárult, hogy tavaly nem volt állami megrendelés, szemben az előző idénnyel, amikor négy tucat új BMW gazdagította a rendőrség állományát. Ha a kék-fehér boxereket kivesszük a képletből, nagyjából azonos számokat kapunk, vagyis a civil, polgári célú értékesítés szinte megegyezett 2013-ban, illetve 2014-ben.
Nem mondhatjuk tehát, hogy szárnyal az újmotorok értékesítése a decemberig regisztrált 1795 darabos mennyiséggel, ugyanakkor örömteli, hogy dinamikusan nő a hazai motorpiac, élen a külföldről származó, középkorú, 600-750 köbcentis vasakkal, melyek szükségszerűen magával hozzák a kétkerekűekhez kapcsolódó szolgáltatóipar fejlődését. Legyen szó műhelyről, motorosképzésről vagy akár a ránk szakosodott vendéglátóhelyekről, több motoros nagyobb forgalmat generál, ez törvényszerű. A számok nyelvén ez annyit tesz, hogy míg 2010-ben mindössze három-négyezer importból származó használtmotor talált gazdára, addig tavaly csaknem 5800 gépre került magyar rendszám, s ebből 1944 darab 2005-ös vagy annál fiatalabb évjáratú volt. A hazai motorok átlagéletkora persze így is viszonylag magas, messze tíz év feletti - a tavalyi adatok alapján ez 14 év -, amiből a valós kép eléréséhez illik leszámítani a pajtákban rendszámmal korosodó MZ-ket, Pancsikat és egyéb veteránokat, melyek inkább csak a statisztika, mintsem a valós, mindennapi közlekedés részei.
A számokat látva felmerül a kérdés: mi várható 2015-re? Az egyre nagyobb vásárlókedvnek köszönhetően valószínűleg ismét túlszárnyaljuk a Magyarországon 2014-ben forgalomba állt gépek mennyiségét, s ezen az sem csorbít, hogy pontosan egy éve a hazaival megegyező illeték terheli az importból származó vasak gazdáit. A tavalyi számok ismeretében elmondható, hogy ez a változás kicsit sem szegte kedvét a vásárlóknak, vagyis csak a honi piacot erősítette az intézkedés, ugyanis így eltűnt az a hátrány, ami a magyar eladókat sújtotta a külföldi hirdetőkkel szemben.
Nagy változások jönnek
Az is elhangzott, hogy több ponton gyökeresen megváltozik az európai motorpiac, aminek első eleme a 2016 januárjáról érvényes szigorítás. Ennek értelmében jövőre már csak az Euro 4 környezetvédelmi normát teljesítő, blokkolásgátlóval felszerelt nagymotorok állhatnak forgalomba, s ennél is nagyobb érvágás a tervezőknek, hogy 2020-tól az Euro 5 előírásait kell figyelembe venniük az új modellek fejlesztésekor.
Magyarországon - ezen felül - további változások várhatók, elvégre a hazai kereskedők több témakörben is lobbiznak, hogy fejlődjön, s egyben biztonságosabbá váljon a kétkerekű közlekedés. Ennek részeként szorgalmazzák, hogy például a lengyel megoldáshoz hasonlóan B kategóriás jogsival is vezethetők legyenek a legfeljebb 125 köbcentis és 11 kW csúcsteljesítményű motorok. Több nyilatkozó szerint ez kint nem járt a balesetek számának növekedésével, vagyis a vevők felnőttek a feladathoz, ami valószínűleg annak is köszönhető, hogy többségük eddig is motorozott, csak éppen a törvényes lehetőségeknek megfelelően ötvenes gépekkel.
Szintén szorgalmazzák a segédmotoros-kerékpárok azonosítását, ami az ő olvasatukban egy megfizethető, egyszerűsített műszaki vizsgából és/vagy a KGFB-hoz kapcsolódó plakettből, illetve regisztrációból állna. Ez számos előnnyel járna, mivel így könnyen kiszűrhetők lennének az érvényes jogosítvány nélkül vezetett, rendszámra kötelezett motorok, egyben folyamatos karbantartásra kötelezné a tulajdonosokat, hogy a műszakin legalább az alapvető funkciók - pl. világítás és fékrendszer - hibátlanul működjenek, ami lássuk be, nem feltétlenül igaz a jelenleg közlekedő robogók mindegyikére... A plakett hiánya arról is árulkodna, hogy az illető nem rendelkezik érvényes biztosítással, amely szintén komoly probléma az ötven köbcenti alatti gépek esetében.
A kilátások tehát egészen jók, beleértve az újmotorok forgalmazóinak helyzetét is, hiszen ahol havonta átlagosan 160 darab, tíz évnél fiatalabb motort importálnak, s nagyjából ugyanennyi újat vásárolnak, ott azért akad kereslet a drágább kétkerekűekre is. Innen már csak egy apró ugrás, hogy vonzó modellekkel és kedvező, kiszámítható finanszírozással átcsábítsanak pár embert a használtmotorok piacáról, hogy a vevők - az itthon megkeresett pénzükkel - ne az olasz és német boltosokat, hanem a hazai kereskedőket támogassák.
Jól fogytak az autókAz összeállításból kiderült, hogy az újmotorokkal ellentétben a négykerekűek piacán erős növekedést könyvelhettek el tavaly, igaz, a vásárolt járművek nagyobb része nem magánszemélyek, hanem cégek tulajdonába került. Ez részben a rendkívül kedvező, államilag támogatott, legfeljebb 2,5 százalékos kamatú forintalapú hitelnek tudható be, valamint annak, hogy egyre több az ún. egyautós flotta, vagyis a családi vállalkozások és kisebb cégek által vásárolt vegyes használatú, kisméretű furgon és személyautó.Tavaly 67,5 ezer új és 97 ezer használt személyautót regisztráltak, ez 20, illetve 36 százalékos fejlődést jelent 2013-hoz viszonyítva. A 3,5 tonna alatti furgonok szegmense - részben a már említett hitelkonstrukciónak köszönhetően - még nagyobb mértékben, csaknem negyven százalékkal bővült, 16 ezer darabos mennyiséget produkálva.