Az év elején még borúsan nyilatkoztak a kereskedések vezetői, hiszen a 2011-es, nem éppen fényes eredményhez viszonyítva is gyengén kezdtük a szezont, de az augusztust már a tavalyi adatokat hét százalékkal túlszárnyalva zárták a szalonok. Ezzel a kismértékű emelkedéssel lassan közelít a forgalom az egy évvel ezelőtti eredményhez, amikor havonta átlagosan százhatvan rendszámot igényeltek új motorok forgalomba helyezéséhez. A szerény számok azonban nem csak a gazdasági helyzettel magyarázhatók, hiszen az évi, nagyjából kétezer darab új motor mellett 10-15 000 darab használt gép is forgalomba áll - a Nyugat-Európából származó, jellemzően három és tíz év közötti gépek egyre nagyobb tömegben jelennek meg a magánhirdetésekben és a kereskedések kínálatában. Mivel a hazai géppark átlagéletkora közel tizenhét év, ezek a szürkeimportból származó, viszonylag fiatal motorok is nagyban hozzájárulnak, hogy frissebb és jobb műszaki állapotú motorokkal találkozzunk az utakon.
Ahogy az új és használt motorok aránya, úgy a vásárlási szokások is sokat változtak az elmúlt években: 2007 előtt a járművek nagy többségét hitelre értékesítették, és a hatszázas, vagy attól nagyobb hengerűrtartalmú motorok voltak a listavezetők. Az elmúlt években megfordult a tendencia, több a készpénzes vásárló, és a legnépszerűbb darabok az olcsó, városi közlekedésre alkalmas motorok lettek - tavaly az első és második helyet is egy-egy nyolcadliteres modell szerezte meg a hazai tabellán. A középméretű gépek szinte teljesen eltűntek, hiszen az első hatba csak 125-ös és 800 köbcenti feletti motorok fértek be.
A baleseti statisztika is azt mutatja, hogy egyfajta evolúciós folyamaton ment át a hazai motorostársadalom. Az elmúlt tíz évben több mint másfélszeresére duzzadt a hazai járműpark (immár több mint százötvenezer rendszámos gép van az országban), de ennek ellenére a motorral okozott balesetek száma alig változott: 2001 és 2010 között mindössze 15 százalékkal nőtt a kétkerekűek által előidézett, személyi sérüléssel járó incidensek száma. Ezzel a remek eredménnyel gyakorlatilag minden közlekedőt magunk mögé utasítunk, hiszen a segédmotorosok, a kerékpárosok, de gyakran még a gyalogosok is több balesetért felelnek, mint a sokszor ámokfutóknak titulált motorosok.
Az okok között említhetnénk a modern motorok biztonsági rendszereit, a blokkolás- és kipörgésgátlót, ám a koros hazai géppark miatt aligha ez jelenti a valódi megoldást. A javuló tendencia inkább a közlekedési morál javulásában keresendő, hiszen a motorosok nagy többsége láthatóan felnőtt a "feladathoz". Sokkal gyakrabban látunk szabályosan, feltűnésmentesen közlekedő kétkerekűeket az utcákon, mint renitensen egykerekező utcai versenyzőket, akik persze halálra sértődnek, ha az autósok "donor"-ként emlegetik őket...
A biztonságunkhoz nagyban hozzájárul az is, hogy egy évtizeddel ezelőtt csak a jogosítvány megszerzésekor elsajátított tudásra, és a tapasztaltabb motoros kollégák tanácsaira számíthattunk, ha szerettünk volna nagyobb rutint szerezni a nyeregben. Ma már tucatnyi formában finomíthatjuk motorkezelési készségünket a különböző tréningeken, ahol az utcai vészhelyzetek szimulációi mellett olyan alapvető dolgokat is újratanítanak a nebulóknak, mint a helyes üléspozíció, a gázkezelés vagy az elsőre egyszerűnek tűnő megállás. Azok sem kerülnek hátrányos helyzetbe, akik nem tudják vagy nem akarják megfizetni a motoros jogsi árának töredékébe kerülő oktatást, hiszen a rendőrség évente többször tart ingyenes, szabadon látogatható nyíltnapokat, ahol bárki megtapasztalhatja, mennyire sok tanulnivalója is van a motoron...
Ha mégis megtörténne a baj, immár jobb és hatékonyabb passzív biztonsági felszerelések védenek bennünket, melyek valóban alapvető részei a motorozásnak. Csak elvétve látni az országúton egy szál pólóban repesztő jampikat, a protektoros ruházat immár nem a megfizethetetlen luxus jelképe, hanem szerves része a motorozásnak - ez is közrejátszik abban, hogy tavaly mindössze 59-en vesztették életüket motorbalesetben. Nem kis eredmény, hogy ilyen szintre sikerült csökkenteni a végzetes incidensek számát, hiszen tíz évvel korábban hatvankét társunk hunyt el közúti baleset során, míg 2007-ben 112 halálos áldozatot követelt a szezon.
Akik mindenáron fogást akarnak találni a fenti eredményeken, leggyakrabban azzal érvelnek, hogy a válság miatt kevesebbet vannak úton a motorosok, és kizárólag ezért csökkent az elmúlt években okozott balesetek száma. Nos, a benzinkutakon valóban kevesebb 95-ös fogy, mint korábban, de az alig pár százalékos csökkenés aligha igazol bármit is. Főleg, hogy a felmérések is azt mutatják, hogy a motorok egyfajta olcsó, praktikus és élvezetes alternatívát jelentenek a négykerekűekkel szemben, így szerepük is szépen lassan növekszik a napi közlekedésben: ahogy az autósok hozzászoknak tömeges jelenlétünkhöz, egyre biztonságosabban haladhatunk a forgalomban. Ezt támasztja alá az a nem reprezentatív felmérés is, melyben több százan nyilatkoztak arról, hogy mennyire aktívan használják rendszámos kétkerekűjüket. A válaszokból kiderül, hogy a megkérdezettek nagyjából hatvan százaléka 6 000 kilométernél többet gyűjtött a vasba augusztus végéig, és egyötödük nyilatkozott úgy, hogy túl van a második olajcserén, vagyis tizenkétezer kilométernél többet motorozott a nyári hónapokban.
Nem csak az utcán motorozók, de a pályaversenyzők is kitettek magukért 2012-ben. Az Alpok-Adria kupasorozat viadalain több magyar versenyzőnek is szurkolhattunk, de közülük is kiemelkedik Chrobák János és Gyutai Adrián. Ők az anyagi nehézségek ellenére egész évben szívósan küzdöttek, és megérdemelten szerezték meg a bajnoki címet - előbbi a 125GP, míg utóbbi a Superstock 600 osztályban hódította el a legszebb serleget.
Talmácsi Gábor is visszatért a VB-re, ám ezúttal nem a GP-n, hanem a szupersport kőkemény mezőnyében próbált szerencsét. Gyorsan alkalmazkodott a számára ismeretlen körülményekhez és pályákhoz, hiszen minden futamon pontszerző helyen zárt, és a Moszkvában elért hatodik helyezése jól mutatja, hogy immár veszélyes lehet az élbolyra is. Tudják ezt munkaadójánál, a Prorace alakulatnál is, ahol az idei stabil teljesítményét újabb egyéves szerződéssel hálálták meg, így Gabeszt jövőre is a legjobbak között láthatjuk versenyről versenyre.
Az egyre hűvösebb reggeleket látva lassan búcsúznunk kell az elmúlt szezontól, és ezzel együtt ideje gondoskodnunk gépünk téli pihenőjéről is. Ám a számokat látva végre bizakodva tekinthetünk a következő évadra: a kedvező baleseti statisztika és a motorok mindennapi, tömeges jelenléte a többi közlekedőt is gondolkodásra készteti, újabb és újabb autósokat átcsábítva a kétkerekűek világába.