Többek között ezért is alkalmazza a rendőrség a különböző sebességmérő eszközöket, hogy a balesetveszélyes útszakaszokon visszaszorítsa a gyorshajtásból adódó balesetek számát. A hétköznapi nyelvben csak trafipaxként emlegetett készülékek alapvetően két csoportra oszthatók.
Telepített radarok
Ezekkel az autópályák elválasztó sávjában találkozhatunk, illetve az M0 autóút felett elhelyezett dobozok is ilyen készülékeket rejtenek. Minden esetben figyelmeztető tábla hívja fel a figyelmet a jelenlétükre, és mivel nem mozdíthatók, egy GPS készülék segítségével könnyedén megelőzhetjük hogy bemérjenek, hiszen elég megjelölnünk a térképen a fix helyeket, ahol ilyenekkel találkozhatunk. (egyes térképcsomagok már gyárilag tartalmazzák ezt az adatbázist)Lézeres sebességmérő készülékek
Itthon a FAMA különböző típusai rendszeresítettek, melyekkel az út mellett, vagy felüljárókon felállítva vadásznak a gyorshajtókra.Legújabb változata az SCS-103 kódnévre hallgató készülék, mely rendőrségi és civil járművekbe építve működik.
Az SCS-103 már közel két kilométerről észleli a jármű sebességét, de a bírságot a fényképezés pillanatában rögzített sebesség alapján szabják ki: ez általában a mérőautótól 50-200 méterre mért érték.
A szerkezet adatfeldolgozása teljesen automatikus, az elkészült felvételt a gép a rendőrség szombathelyi központjába továbbítja, ahonnan legkésőbb hatvan nap múlva megérkezik az autó üzembentartójához az értesítés a gyorshajtásról. Újdonság, hogy a www.kozigbirsag.police.hu oldalon megtekinthető a felvétel, így a járműtulajdonos meggyőződhet a gyorshajtás bizonyítékáról a büntetés befizetése előtt.
Hogyan védekezhetünk?
Sajnos gyakran előfordul, hogy nem a balesetek megelőzése, hanem a könnyen beszedhető bírság miatt végzik a sebességmérést egy adott szakaszon. Remek példa erre a Házon Kívül stábja által forgatott anyag: egy védett, négysávos úton, ahol egyébként hetven ill. száz kilométeres korlátozás érvényes, egy rövid szakaszon csak ötvennel haladhat a forgalom. Természetesen itt gyakori a lézeres sebességmérés, melyet a forgatáskor épp egy civil autóból végeztek.Ha bárkinek kétsége lenne ezek után, hogy a pénz begyűjtése az elsődleges cél, íme a hivatalos közlemény, egyenesen az ORFK-tól: a kihelyezett harminc kilométeres korlátozó tábláknál 25 987 alkalommal szabtak ki bírságot az utóbbi két évben, és az összes, rendőrség által kiszabott bírság több mint 85%-a volt gyorshajtás miatt kiállított csekk. Ez összesen 37 milliárd forintnyi bírságot jelent, ami közvetlenül a rendőrséget gazdagítja.
Ezek után érthető, hogy egyre többen próbálják meg kijátszani a rendszert, és védekezni valamilyen módon a bemérés ellen. A motorokon leginkább a rendszám olvashatóságát megakadályozó szerkezetek terjedtek el.
A rendszámtáblát felcsapó elektromotorok már 20 – 30 000 forintért megvásárolhatók, vagyis a legkisebb büntetési tétel árából már kényelmesen kijön egy ilyen eszköz. Elegánsabb megoldás a rendszámot borító áttetsző fólia, mely elektromosság hatására tejfehérré változik, így téve olvashatatlanná a motoron elhelyezett egyedi azonosító táblát.
Tudnunk kell, hogy bármennyire is olcsó az ilyen készülékek beszerzése, a használatuk tilos Magyarországon, és az értük kapható bírság meghaladja a gyorshajtásokra kiszabott büntetések mértékét. Ilyen esetben „egyedi azonosító jel meghamisítása” miatt indul eljárás a motoros ellen, ami már bűncselekmény kategóriába esik, így szabadságvesztéssel sújtható.
Elektronikus védelmi eszközök
A 175/2003 kormányrendelet engedélyezi, hogy a sebességmérést észlelő készülék legyen a járművünkben. Ez köznapi nyelven azt jelenti, hogy bármilyen elektronikus eszköz, mely alkalmas arra, hogy a bemérést meghiúsítsuk, alkalmazható a forgalomban, de kitétel, hogy magát a mérést nem gátolhatjuk meg teljesen.Vagyis a trafipaxot blokkoló készülékek olyan módon használhatók, hogy azok aktív működésekor visszalassítunk a megengedett értékre, és a készüléket kikapcsolva „engedjük”, hogy sikeres mérés készüljön a járműről. Így a gyorshajtásért járó büntetést könnyedén megúszhatjuk anélkül, hogy rendőrség munkáját gátolnánk. Tudnunk kell, hogy ezek az eszközök Magyarországon legálisak, azonban a környező országukban tiltott a használatuk, sőt: pl. Ausztriában a birtoklásuk is szabálysértés, tehát az áramtalanított, hatástalan készülékért is azonnali büntetés jár.
Léteznek olyan eszközök, melyek csak jelzik a bemérés tényét, de nem akadályozzák meg, hogy felvétel készüljön a gyorshajtásról. Ezek az u.n: lézerdetektorok, melyek már 10 – 20 000 forintért megvásárolhatók bármelyik nagyobb áruházban. Tudnunk kell, hogy csak látszólag adnak védelmet, hiszen a sebességmérő készüléknek mindössze egy másodperc kell, hogy rögzítse a gyorshajtás tényét, vagy is összesen ennyi időnk van arra, hogy észleljük a riasztást és visszalassítsunk a megengedett értékre, ami fizikailag lehetetlen.
A radardetektorok, melyek a telepített eszközök jelenlétét jelzik, már hatékonyabbak, hiszen a mérési zónán kívülről jeleznek, így bőven marad időnk lelassítani, míg elérünk a valódi mérési pontig. Ezek már harmincezer forinttól beszerezhetők, de érdemesebb profi megoldást választani a kínálatból, mely egész Európában hatékonyan működik, és mindenhol engedélyezett a használata. Az összes európai sávot ismerő készülékek nagyjából százezer forintba kerülnek.
A legfontosabb, hogy ezek a készülékek egy dolog ellen nem hatásosak: a gyorshajtásból adódó baleseteket nem védik ki helyettünk, vagyis a felelőtlen száguldás továbbra is az életünkbe kerülhet. Attól, hogy ilyen eszközzel látjuk el a járművünket, még nem tanulunk meg jobban vezetni, és a mellékútról elénk kanyarodó lovaskocsi hajtója sem tud róla, hogy mi „védelem alatt állunk”, és ezért megyünk százzal a városban… Vezessünk felelősségteljesen, és a készüléket egyfajta biztonsági tartalékként értékeljük, mellyel megelőzhető, hogy néhány havi benzinköltségünket bukjuk el egy kint felejtett harminc kilométeres korlátozó tábla miatt.