Megoldás alatt persze nem azt értjük, hogy vakítsunk el minden szembejövőt, mert alapvetően olyan ötlet kell, mellyel jól látjuk az előttünk lévő utat, de feltétel, hogy a kibocsájtott fény a többi közlekedőt ne zavarja. Többféle praktika létezik - ezek nagyobb része legális -, de nap mint nap találkozhatunk olyan fényforrásokkal, melyek nem mennének át a műszaki vizsgán. Többek között ilyen az utólag beszerelt gázkisüléses izzó is, ismertebb nevén a xenonlámpa.

Mi is az a xenon?

A XIX. Században fedezték fel a xenon gázt, melyet az 1930-as években használtak először gyakorlati célokra: az első nagy precizitású (ezredmásodperc hosszúságú villanást produkáló) vaku egy xenon gázzal töltött cső volt, melyen elektromosságot vezettek át. A járműiparban a xenon fényszóró az utóbbi tíz évben terjedt el tömegesen, előbb drága, gyári megoldásként, majd utólag beszerelhető formában is, mely alig egy tizedébe kerül a gyári kivitelnek, így hamar nagy népszerűségre tett szert. A motorokhoz árusított utólagos xenon szettek egy trafóból és egy xenongáz töltetű izzóból, illetve a kapcsolódó kábelekből állnak, ezeket a halogén izzók foglalatával látják el, így nincs fizikai akadálya, hogy a hagyományos lámpatestbe ilyen megoldást szereljünk. Az izzók színhőmérsékletétől függően megkülönböztetünk 4300K, 6000K, 8000K jelzésű szetteket (extrém esetben ez az érték lehet magasabb is, de az már közlekedésre alkalmatlan, inkább bemutató jellegű látványkeltésre szolgál). A 4300-as érték áll legközelebb a természetes nappali fényhez, az ettől magasabb értékű készletek egyre inkább kékes, majd lilás fényükről ismerhetők fel.

Az ilyen fényszórók előnye, hogy lényegesen nagyobb útszakaszt világítanak be, mint a halogén izzókkal szerelt lámpák, és az eltérő színhőmérséklet miatt a nedves útfelület sem „nyeli el” a fényüket, így jó látási viszonyokat biztosítanak extrém körülmények között. Magyarországon gyakran találkozunk ezzel a megoldással: sajnos az utólagos beépítések szinte száz százalékban szabálytalanok, ugyanis egyik jármű sem teljesíti az átalakításhoz szükséges törvényi feltételeket. (ENSZ-EGB 48. és 98: lámpamosó, automatikus fényszórómagasság-állítás és a xenon fényforrásnak megfelelő lámpatest.)
motor xenon
Utólag beépített xenon szett a Yamahában. Az erőteljes kék árnyalat miatt messziről észrevehető a különbség, itthon tiltott a használata
A fentiek hiányában a gázkisüléses izzók használatával könnyen elvakíthatjuk az előttünk haladó, illetve a szembejövő forgalmat, ezért a rendőrség az utóbbi időben szigorúbban ellenőrzi az átalakított járműveket, és attól függetlenül, hogy autóba vagy motorba került beépítésre, az ellenőrzés (általában) azonnali forgalomból való kivonást jelent a tulajdonosnak. Az utólagos xenon szettek inkább versenycélra ajánlottak (rally, trophy, stb.), ahol korlátlanul élvezhetjük az olcsó és hatékony technika előnyeit.Ha nem szeretnénk, hogy a közúti ellenőrzéskor bevonják a motor forgalmi engedélyét, de a világítás erejével elégedetlenek vagyunk, akkor – többek között – az emelt fényerejű izzók használatával „tuningolhatjuk” a kétkerekűt. Ezek olyan halogén izzók, melyek a hagyományostól eltérő gáztöltettel készülnek, így általában ötven, de egyes gyártók esetében akár kilencven százalékkal erősebb fényt biztosítanak. Hátrányuk, hogy egyelőre rendkívül drágák (egy H7-es izzó 6-700 forint, míg az emelt fényerejű változata közel 3000 forintba kerül), és az élettartamuk is jelentősen rövidebb, a magasabb intenzitású fény miatt.
xenon
A 140W teljesítményű izzók előbb-utóbb megolvasztják az elektromos rendszer kábeleit és csatlakozóit, nem érdemes ilyenre beruházni
Gyakran találkozunk azzal a hibával, hogy a gyári ajánlástól erősebb, nagyobb teljesítményű izzót szerelnek a lámpatestbe, hiszen a több watt, az nagyobb fényerőt jelent – gondolják tévesen. A gyakorlat azonban teljesen mást mutat: az 55 wattos áramfelvételre tervezett lámpatestek az akár 140 watt teljesítményű izzóktól hamar bemattulnak, az elektromos rendszer vezetékei és csatlakozói megolvadnak, így a nagyobb áramfogyasztáson, és az elektromos javításokon kívül semmit nem nyerünk a használatukkal. Időleges fényforrásnak (pl. keresőlámpák) javasolt csak a beépítésük, ahol nincs folyamatos hőterhelésnek kitéve az elektromos rendszer.
xenon
A kínai kópia: a két motorkerékpárra elegendő szett rövid idő alatt beépíthető, és alig húszezer forintba kerül. Persze ettől még szabálytalan
Egyre elterjedtebb az utángyártott alkatrészeket forgalmazó katalógusok kínálatában a kiegészítő lámpa, mely elsősorban csopperek és terepmotorok felszereléseként jelent meg az utóbbi időkben. Ezek általában a főfényszórótól kisebb átmérőjű, de azzal megegyező teljesítményű lámpa párok, melyekkel extra fényerőt nyerhetünk éjszakai motorozáskor. További előnye a megoldásnak, hogy a három különálló fényszórót szemből nagyobb kiterjedésűnek látja az autós, mint az egyetlen, középen elhelyezett lámpát, így valósabb képet kap a motor méretéről. Az egyetlen hátránya, hogy megfelelő méretű generátor szükséges hozzá, mely folyamatosan biztosítja a működéshez szükséges 170-190 watt teljesítményt.
xenon
Emelt fényerejű izzót hirdető ábra. Azonos teljesítmény mellett jobb látási viszonyokat biztosít, de egyelőre borsos áron
Természetesen a gyári megoldások is fejlődnek, így az új motort vásárlók már egészen különleges és hasznos innovációkat élvezhetnek. A BMW legújabb fejlesztése a kanyarok ívét követő, u.n.: adaptív fényszóró, mely egy dőlésszög érzékelő segítségével vezérli a motor által kibocsájtott fényt, mindig a kanyar ívének megfelelően. A K1600-as modelleken ez egy, a terheltséget érzékelő szenzorral is kiegészül, mely a lámpamagasságot szabályozza, így a motor dőlésétől, vagy a csomagok súlyától függetlenül mindig azonos távolságra világít a fényszóró.Addig is, míg általánosan elterjed a fenti megoldás, mi magunk is sokat tehetünk azért, hogy jobban lássunk egy-egy éjszakai motorozás alkalmával. A világítás csak akkor működik hatékonyan, ha tökéletesen beállítjuk a lámpánkat. Vagyis két személlyel, csomagokkal sem világíthat túl messzire, mert akkor a közvetlenül előttünk lévő út gyakorlatilag sötétben marad, míg a távolban egy halványan bevilágított területet kapunk, ami kicsit sem szolgálja a biztonságos haladásunkat. Ezért még indulás előtt érdemes megnézni, hogy a felpakolt motor a garázs falára hova, és milyen fényt vetít. Ha nyolc-tíz méterre tőlünk, még közel a fényszórónk magasságában látjuk a fényívet, akkor biztos, hogy rossz a jelenlegi beállítás. (A motortól kb. harminc méterre kell „földet érnie” tompított fénynek, ezért tíz méterre tőlünk, kb. 20 centivel lejjebb kell lennie a fénycsóvának, mint amilyen magasan a fényszórónk van.)Végül a legfontosabb: mindez csak akkor igaz, ha tiszta a lámpabúra, ugyanis a legjobb izzó sem fogja letakarítani a sofőr helyett az útközben elkoszolódott lámpát.